A holnapi kamatdöntő ülésén változatlanul, 6,5%-on hagyja az irányadó rátát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) - vélik teljes egyetértésben a piaci elemzők. Nem kell azonban sokáig várni az első kamatcsökkentésre, a várakozások szerint erre még az első félév végén sor kerülhet.
Kína gazdasága egyre több problémával küzd. Az országot lejtőre taszító 3D problémakörre (demográfia; debt, azaz adósság; decoupling, azaz leválás az Egyesült Államokról) egyszerűen nincs rövid távú megoldás. Nem nehéz párhuzamot vonni Kína jelenlegi és Japán korábbi, az ingatlanbuborék kipukkadása utáni deflációs helyzete között. A nagy kérdés ezek alapján az, hogy mi vár az országra?
A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal növelte az alapkamatot a japán jegybank, miután a bérek és az infláció emelkedése is indokolták a monetáris kondíciók normalizálását.
Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump a davosi Világgazdasági Fórumon tett nyilatkozatában azonnali kamatcsökkentést sürgetett, és ezt a lépést más országoktól is elvárja. Az elnök kijelentése az olajárak csökkenésével hozható összefüggésbe.
A Portfolio elemzői csapatának bővítésére pályakezdő vagy néhány éves gyakorlattal rendelkező munkatársat keres. Ha érdekel a gazdaság, mitől és hogyan mozog a forint árfolyama, mi a helyzet a devizapiacokon, és szívesen írnál róla, itt a helyed!
A várakozások szerint ismét kamatot emelhet a japán jegybank - magyar idő szerint - holnap hajnalban. Tavaly nyáron volt már egy ehhez hasonló együttállás a piacokon és akkor brutális globális következményei lettek a japán monetáris politikának. Nagy kérdés, hogy most is ismétlődik-e.
Az Európai Központi Bank (EKB) döntéshozói egyértelműen jelezték, hogy a jövő heti kamatcsökkentés szinte biztosra vehető, és további lépések is várhatóak az év során. A gyenge növekedésre és a csökkenő inflációra reagálva az EKB várhatóan 2025-ben érdemben lazítani fogja a monetáris kondíciókat.
A magasabb világpiaci olaj- és élelmiszerárak, valamint a gyengülő forint kedvezőtlenebb inflációs környezet jelent a magyar gazdaság számára - mondta Virág Barnabás a 24.hu podcastjában. Az MNB alelnöke szerint emiatt a decemberi előrejelzési sáv tetején alakulhat az idei infláció, a növekvő drágulási ütem megfordításához rövid távon a "devizapiaci fejlemények" megfelelő kezelése lehet a megoldás.
A brit gazdaság egyik kulcsfontosságú mutatója, a bérnövekedés üteme a várakozásokat meghaladó mértékben gyorsult az elmúlt negyedévben. A brit Nemzeti Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a bónuszok nélkül számított átlagkeresetek 5,6 százalékkal emelkedtek éves összevetésben – írja a Reuters.
A várhatóan jelentősen emelkedő amerikai importvámok miatt módosítani kell a globális feltörekvő térség gazdaságainak növekedési pályájára adott előrejelzéseket - áll a Fitch Ratings hétfőn Londonban bemutatott helyzetértékelésében.
A kínai központi bank az elemzői várakozásoknak megfelelően hétfőn a harmadik egymást követő alkalommal hagyta változatlanul, 3,10 százalékon az egyéves hitelek referenciakamatát (Loan Prime Rate/LPR), és 3,60 százalékon az ötéves lejáratú hitel kamatát.
Tavaly az utolsó negyedévében élénkült a kínai gazdaság, így 2024 egészére sikerült elérnie a politika által kitűzött 5%-os növekedési célt. A szakértők az állami élénkítő lépésekre, illetve az erős exportteljesítményre vezetik vissza a kedvező növekedési adatot, ám az idei év körüli bizonytalanságot is hangsúlyozzák, elsősorban a kereskedelempolitikai kilátások miatt.
A lengyel központi bank ezúttal sem hajtott végre kamatcsökkentést, miután a jegybank elnökének decemberi meglepően szigorú megnyilvánulásai váratlanul szigorú monetáris politikát vetítettek előre – írja a Bloomberg.
Christine Lagarde az Európai Központi Bank (EKB) elnöke hivatalában fogadta Matolcsy György jegybankelnököt, Virág Barnabás és Kandrács Csaba alelnököket, valamint Fömötör Barnát, az MNB főigazgatóját - tudatta közleményében az MNB. A találkozón a jegybanki delegációt vezető Matolcsy György átadta az idei Lámfalussy díjat az EKB elnökének. Az esemény során szó esett az EKB és az MNB közötti kapcsolatokról, valamint az elmúlt években a monetáris politikát ért változások tapasztalatiról és jövőbeni jegybanki kihívásokról.
Az utóbbi időben az amerikai politikai diskurzusban teret nyerő egyik legmeglepőbb elképzelésnek az számít, amely szerint Donald Trump megválasztott elnök és csapata hivatalba lépésekor aktívan a dollár leértékelésére fog törekedni annak érdekében, hogy ezzel növelje az amerikai export versenyképességét, és csökkentse a külkereskedelmi hiányt. Ha Trump megkísérli ezt, sikerrel járhat? És mi sülhet el rosszul – és valószínűleg fog is?
A New York-i Federal Reserve elnöke, John Williams szerdán kijelentette, hogy a jövőbeni monetáris politikai döntéseket a gazdasági adatok fogják meghatározni. A központi bank jelenleg jelentős bizonytalansággal néz szembe, amelyet nagyrészt a lehetséges kormányzati politikai változások okoznak. Williams emellett megjegyezte, hogy a kötvényhozamok emelkedése véleménye szerint nem jelzi az inflációs kilátásokról alkotott befektetői vélemény alapvető változását, de évekig tarthat, mire visszatér a pénzromlás a 2 százalékos célszinthez.
Az elmúlt időszakban minden tényező összejátszott az amerikai kötvénypiac ellen és egyelőre megállíthatatlannak tűnik a kötvényhozamok emelkedése. Ez pedig a dollártól kezdve a részvényeken át, egészen az árupiacokig érezteti a hatását. Érdemes megérteni az amerikai kötvénypiac mozgatórugóit, mert már most látható, hogy 2025 legizgalmasabb befektetéseit épp a kötvénypiacok fogják elindítani.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa decemberben nem csökkentette a kamatot, a tanács tagjai közül egyedül Patai Mihály szavazott kamatcsökkentésre – derül ki a jegyzőkönyvből. Patai az MNB korábbi ülésén is egyedül szavazott kamatcsökkentésre.
Az Európai Központi Bank (EKB) várhatóan folytatja a monetáris lazítást 2024-ben, azonban a globális gazdasági és politikai bizonytalanságok miatt óvatosan kell eljárnia - derül ki a pénzintézet két vezető tisztviselőjének nyilatkozatából.
A forint árfolyamának meredek esése miatt a vártnál magasabb lett az infláció Magyarországon – vélekednek a közgazdászok. A KSH friss adatai alapján 4,6%-ra ugrott meg az éves áremelkedés decemberben az előző havi 3,7%-ról, miközben a szakértők 4,4-et vártak. Ennek tükrében a szakértők szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a következő időszakban bizonyára nem lazíthat a politikáján.
30 ezer forintot kapnak a nyugdíjasok.
Brüsszel hatalmas bírságot vetett ki, de még vizsgálják a korrupció körülményeit.
Kihasználnák a Trump-hatást.
Órákkal az izraeli támadások előtt jött ki a jelentésük.
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
Baj van a hitelezéssel.
